A csikók napi átlagos súlygyarapodását a 1.táblázat, a napi energia- és fehérjeigényt a 2.táblázat összegzi. Minden esetben az optimális növekedésre kell törekedni, azaz a növekedés ütemét aszerint kell szabályozni, hogy mi lesz a jövőben a csikó használati módja. Természetesen figyelembe kell venni a csikó fajtáját, tipusát is. A 3.táblázat a különböző fajták testsúlyát és marmagasságát közli, 6., 12. és 18. hónapos korban. Általános szabályként az mondható, hogy a csikó egyéves korára fölnőttkori súlyánek 65-70 és marmagasságának 80-85%-át éri el.

CSIKÓK NAPI ÁTLAGOS SÚLYGYARAPODÁSA, gramm

(DLG, 1981 után)

CSIKÓK NAPI ENERGIA- (de, mj) ÉS EMÉSZTHETŐ FEHÉRJE (g) szükséglete

(DLG, 1981 után)

A különböző lófajták testsúlya és marmagassága

a kifejlettkori százalékában kifejezve (FRAPE, 1986)

A VÁLASZTOTT CSIKó abrakkeveréke vagy tisztán zabból, vagy 50-70% zabból, 10-15% extrahált szója-, napraforgó- vagy lenmagdarából és 10-15% kukoricából álljon. Egyéves korig ad libitum, utána adagoltan etejük. Az első szakaszban mintegy napi 3-4 kg fogy; a 12-18. hónapos kor között a napi adag - melegvéruek esetében - 4-6, a 18 hónaposoknak 6-7 kg legyen. A napi 2-4 kg széna előnyös, ha fele részben réti illetve lucernaszénából tevődik össze. A zöldtakarmányt a legelő jelentse illetve télen 2-4 kg sárgarépa pótolja azt. Ügetőknek 3-5 kg jó minőségu szilázst is lehet adni. Télen általában mesterséges D-vitamin bevitelére is szükség van.

A KOR ELŐREHALADTÁVAL (kb. a 18. hónaptól) az abrak mennyiségét fokozatosan csökkenteni lehet 1-2 kg-ra, benne a kukorica részaránya növekedhet; az abrakadag csökkenésével a rendelkezésre álló tömegtakarmány (legelő, zöld, szilázs, széna) mennyisége nőjön. A 4.táblázat a különböző korú, melegvéru fajtájú lovak fejadagjának ajánlott abrak--tömegtakarmány arányát ismerteti. Fontos szempont, hogy a versenyző fajtájú lovaknál ezt az abrakról tömegtakarmányra történő hansúlyeltolódást kevésbé érvényesítsük!

A táp-súlytakarmány aránya a csikók fejadagjában

(HINTZ és mtsai, 1977)

Megjegyzés: 500 kg-os kifejlettkori testsúllyal számolva;a táp 18% nyersfehérjét tartalmazzon;a széna 8.4, illetve 9.2 MJ DE/kg energiatartalmú, a táp nagyobb mennyisége az alacsonyabb energiakoncentrációjú szénával etetendő.

A hidegvérű csikók fejlődési esélye nagyobb. Megfelelő takarmányozás esetén éves korukra csaknem teljesen kifejlődnek. Napi táplálóanyag-igénye a melegvéruekénél nagyobb, de az összetevők iránt kevésbé igényes: abrakkeverékében (napi 1-2 kg) árpa, kukorica, szárított répaszelet is szerepelhet. A táplálóanyag-ellátás alapja itt a széna (4-7 kg) vagy szilázs, esetleg szenázs (10-20 kg) legyen. Nyáron a legelő és a kaszált zöldtakarmány (10-20 kg) helyettesítheti ezt. Kisüzemi körülmények között fölszeletelt répából, burgonyából, törekből, pelyvából, széna-, majd a kor előrehaladtával szalmaszecskából álló, lehtőség szerint melaszos vizzel meglocsolt pácot ("keveréket") is etethetnek.

Éves kor után jellemző fejadag a 6-8 kg szénából és/vagy 15-25 kg szilázsból áll, amelyet szükség szerint cukorrépa szelettel, burgonyával, csövesen darált kukoricával, melasszal egészítünk ki.

A Német Állatorvostársaság 1996-ban európai konferenciát rendezett a csikók takarmányozásáról és anyagforgalmi betegségeiről Celle-ben (DVG, 1996). A föbb érintett területek a következők voltak:

- a testösszetétel változása a növekedés során,

- mikroelem- és vitaminellátás,

- a koraszülött csikó fölnevelése és

- a parenterális táplálás

- választási stressz.